MK: Újváros-Hunnia 29-28

---

Bravúros első félidő után a másodikban csak rohantunk az eredmény után - FRISSITVE!

A kupameccsek sajátos hangulata magával ragadta a lányokat. Cseppet sem foglalkoztak a legutóbbi dunaújvárosi bajnoki mérkőzés erdményével, negatív tapasztalataival. Nagyon bátran kezdték a játékot Németh Nedda gyönyörű átlövésgóljával nyitottuk meg a  gólgyártást, a védekezésünk szenzációsan működött, Mása Makarenkó a kapuban remekül védett. Ilyen kezdésről álmodnak az edzők. Kolos Dóri, Forgács Judit, Olga Kuprichenkova góljaival az 5.percben 2:5-nél dunaújvárosi időkérés után is növelni tudta az előnyt Selenka Szilvi és Lázár Szilvi (2:7). Várható volt, hogy hazai pályán ezt sokáig nem hagyják a játékvezetők, bár ekkor még nem sejthettük, hogy meddig süllyednek majd a mérkőzés során. A visszatérő Bojana Radulovics és Ferling Detti góljaival felzárkózott a Dunaferr. A 19.percben sikerült kiegyenlítenie a Dunaújváros csapatának, ami annak is volt köszönhető, hogy a meccsnek ebben a korai fázisában már a második 2 percünknél jártunk. Barna Éva beállásával ismét növelni tudtuk az előnyt. Ebben az időszakban Mása ziccervédései és az abból történő lerohanások révén Seli, Olgi góljaival 1:3-as végjátékunkkal 14:16-os félidei eredménnyel mehettünk az öltözőbe.
A második félidőt emberhátrányból kezdtük és a védekezést ott folytattuk, ahol az első játékrészben abbahagytuk: agresszíven, rengeteg mélységi munkával, ütközéssel, borzasztó nagy elszántsággal. Elkövettünk egy óriási hibát, a kiállított Németh Nedda a kiegészülésünk után 20mp.-cel befutott a pályára 7.játékosnak. Habár az ellenfelünk a bírói segítség miatt a II.félidőt végig 9 fővel játszotta, a szabályok szerint Németh végleges kiállítás sorsára került (3. 2 perces kiállítása volt) Ez a momentum érthető módon megzavarta a gárdát. (ezt leírhatom baj nélkül?) A Tamás testvérek góljaival még őriztük a vezetést, de a két  gyorsan megítélt újvárosi 7 méteres után 4:0-ás periódust zártunk. Ugyan már már emberazonos helyzetben folytattuk a játékot 21:18-cal. Kétszer kitépték Tamás Kriszti vállát, véletlenül sem találták a sípot a fiúk, sőt elég agresszíven felszólították a földről való felállásra. Érdekességként fűzöm hozzá a következő védekezésünknél nagyon jópofán, vigyorogva mondta Krisztinek, hogy mindkettő 7 méteres volt.(!!!) A 18.percbeni időkérés némiképp megnyugtatta a csapatot. Az ifiválogatott Nagy Andi  szenzációs átlövésgóljai meccsben tartották a csapatot és a jó védekezés, kapusbravúrok, Barna Éva góljainak köszönhetően 24:23-ra feljöttünk. Fokozhattuk ezt a 23. percben 25:25. Gyanúsan jó ütemben játszottunk addig amíg nagytudású sípmestereink ismételten bele nem nyúltak a meccsbe, de most tették ezt ordenálé gusztustalan módon. A végjátékban sikerült hirtelen összeszedni 2 db 2 percet, 3 db7 méterest. Nem lenne ez sok ha nem tudnánk, hogy 7 perc van a játékból és x a meccs. A taktikusan időthúzó Bojana góljára még gyorsan válaszolt gólkezdésből Forgács Judit, majd Nagy Andi, de véletlenül sem maradt időnk támadni.
Hősies küzdelemben maradtunk alul és estünk ki a kupából egyetlen góllal. Sokat elárul a játékvezetők tevékenységéről az, hogy a győzelmük után Rapatyi Tamás percekig ült a padon magába roskadva, ülve fogadta a gratulációmat. Fordított esetben győztes edzőként lehet, hogy kiugrottam volna a melegítőmből.
Elkeserítőnek tartom, hogy két nemzetközi játékvezető ilyen mocskos módon tevékenykedjen. Megtettük a lépéseket annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő többet. A mérkőzés anyagát az MKSZ-hez eljuttatva bízunk abban, hogy nem így kell eldőlnie sorsdöntő mérkőzéseknek.
Kis csapatom ismét emberfeletti dolgot produkált, hatalmas küzdenitudásról, tartásról tett ismét tanúbizonyságot. Gratulálok és köszönöm NEKIK!

2009. október 7.